Főoldal • Főosztályok • Vagyongazdálkodási Főosztály • Ügytípusok – Általános leírások • Önkormányzat tulajdonba adási kérelmek

---

Önkormányzati tulajdonba adás iránti kérelmek (adásvétel, ingyenes tulajdonba adás)

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ÖNKORMÁNYZATI ADÁSVÉTEL IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATBAN:

A Magyar Állam tulajdonába és az Agrárminisztérium mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó földrészletek értékesítése Önkormányzatok részére

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az Agrárminisztérium (a továbbiakban: AM), mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról az AM gondoskodik, melynek részletes szabályait az Nfatv., valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

A Magyar Állam tulajdonában lévő és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok önkormányzatok részére nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével történő értékesítésére az Nfatv. biztosít lehetőséget az alábbiak szerint:

• Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés a) pontja alapján olyan földrészletre, amely a kisajátításról szóló 2007. évi CXXIII. törvényben meghatározott közérdekű célok, vagy - amennyiben a közérdekű célt az érintett földrészlet vonatkozásában a nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánító kormányrendelet megjelöli - nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházás megvalósításához szükséges.
• Az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontja szerint olyan földrészletre, amely nem haladja meg a 10 hektárt.

Az Nfatv. 21. § (3b) bekezdése alapján települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat (a továbbiakban: önkormányzat) a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet tulajdonjogát adásvétel jogcímén csak a (3a) bekezdés alapján szerezheti meg.

A mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi tv.) hatálya alá tartozó ingatlan tulajdonjogát a föld fekvése szerint illetékes települési önkormányzat szerezheti meg közfoglalkoztatás, szociális földprogram és településfejlesztés céljára, továbbá ha a föld helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, a földnek a természet védelméről szóló törvényben meghatározott védelme céljából. /Földforgalmi tv. 11. § (2) bekezdés c) pont/

A tulajdonszerzési célt minden esetben igazolni szükséges, a településfejlesztési célnak egyidejűleg kell megjelennie a területrendezési tervben, a helyi építési szabályzatban vagy az állami főépítész által kiadott térségi terület-felhasználási engedélyben, továbbá a településfejlesztési koncepcióban, illetve az azzal összhangban álló egyedi képviselő-testületi határozatban is.

Földnek minősülő ingatlan tulajdonjogának önkormányzat általi megszerzése esetén a Földforgalmi tv.-ben részletezett elővásárlási jogosultság nem áll fenn, továbbá az önkormányzatot nem terheli a tulajdonszerzést követő 5 éves más célú hasznosítási tilalom sem.

Speciális szabály védett természeti területek adásvételére vonatkozóan:

A Nemzeti Földalapba tartozó, művelés alól kivett védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

1. az adott ingatlan közvetlenül határos önkormányzati tulajdonban álló területtel, és
2. a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit.

A Nemzeti Földalapba tartozó szántó, szőlő, gyümölcsös, kert, rét, legelő (gyep) művelési ágú védett természeti terület értékesítésére akkor van lehetőség, ha

1. az adott ingatlan közvetlenül határos önkormányzati tulajdonban álló területtel,
2. a védett természeti területek természetvédelmi kezeléséért felelős szerv az adott ingatlan tekintetében megállapította, hogy az ingatlan védettségi szintjének fenntartása annak állami tulajdonból való kikerülése esetén is biztosítható és meghatározta ennek feltételeit,
3. az adott ingatlan területe nem haladja meg a 2 hektárt, és
4. az adott ingatlan nem áll természetvédelmi kezelésért felelős szerv vagy a miniszter tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó, erdőgazdálkodási feladatok ellátására létrehozott, 100%-os állami tulajdonú társaság vagyonkezelésében.

Osztatlan közös tulajdonban álló védett természeti terület esetében a Nemzeti Földalapba tartozó tulajdoni hányad értékesítésére akkor van lehetőség, ha a földrészlet tekintetében az állam kisebbségi tulajdoni hányaddal rendelkező tulajdonostársnak minősül és olyan tulajdonostárstól érkezik a vételi ajánlat, aki az ajánlata megtételekor legalább 3 éve tulajdoni hányaddal rendelkezik.

 

Nincs jogszabályi lehetőség az értékesítésre az alábbi esetekben:

• az Nfatv. 23/A. §-a kivételével védett természeti terület jogi jelleggel rendelkező állami tulajdonú ingatlan /a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bek. a) pont/;
• ha a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, védelmi vagy közjóléti elsődleges rendeltetésű erdőt érint /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Evt.) 8. § (1) bek. a) pont/;
• ha a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdőt érint / Evt. 8. § (1) bek. b) pont/;
• ha a Magyar Állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott, gazdasági elsődleges rendeltetésű 10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdőt érint / Evt. 8. § (4) bek./;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./.

 

A vételi kérelmek benyújtása:

A vételi kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az Agrárminisztérium honlapján (www.foldalap.am.gov.hu) található Dokumentumtár menüpontból. A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt mellékletek csatolása.

A formanyomtatványon benyújtott kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:

• az önkormányzat vételi szándékát, a konkrét ingatlan megnevezését, az ajánlati árat, a tulajdonszerzési célt, valamint az intézkedésre és a szerződés aláírására jogosult személy megnevezését és meghatalmazását magában foglaló képviselő-testületi határozatot;
• a településrendezési terv és helyi építési szabályzat kivonatát, amelyen a kérelmezett ingatlan és annak övezeti besorolása beazonosítható, illetve ezek hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező önkormányzat ezen településrendezési eszközökkel nem rendelkezik;
• tulajdonszerzési célt részletesen bemutató/alátámasztó dokumentumot;
• annak részletes bemutatását, hogy a vételi ajánlat tárgyát képező ingatlan milyen formában és mértékben szolgálja a közérdekű cél megvalósítását (kizárólag 10 hektárt meghaladó térmértékű ingatlan esetén).
• amennyiben a megvásárolni kívánt földrészlet vagyonkezelés útján hasznosított, a vagyonkezelő kifejezett nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a tervezett ügyletet, illetve a vagyonkezelési szerződése részleges módosítását, megszüntetését előzetesen támogatja;
• amennyiben a megvásárolni kívánt földrészlet haszonbérlet útján hasznosított, a haszonbérlő kifejezett hozzájárulását a tervezett ügylethez, a haszonbérleti szerződése részleges módosításához, megszüntetéséhez;
• amennyiben a vételi kérelemmel kapcsolatos eljárás során az önkormányzat meghatalmazott képviselő útján jár el, úgy a képviseleti jogot megalapozó írásba foglalt meghatalmazást.

 

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletre vonatkozó adásvételi szerződés nem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. §-ának 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az AM-mel szemben –a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

/Nfatv. 19. § (1) bek./

A vételi kérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

Az értékesítési ügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához, illetve védett természeti terület elidegenítéséhez /Nfatv. 23. § (2) bek., a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bek./, a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bek. a) pont/;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához /Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja, 3. § (2) bek./;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül /Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés a) pontja/;
• az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Evt. 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület eladásához /Evt. 8. § (6) bekezdés/;
• A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül.

Amennyiben a vagyonkezelő Erdészeti Társaság, úgy a fennálló vagyonkezelési szerződésének részleges megszüntetéséhez a tulajdonosi jogait gyakorló miniszter alapítói határozatának kiadása szükséges, amelynek beszerzéséről az AM gondoskodik.

Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges, amelynek beszerzéséről az AM gondoskodik. /Korm. rendelet 4. § (3) bek., 43. § (6) bek./

Az értékesítés útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi szerződésben megállapítani nem lehet. /Korm. rendelet 4. § (2) bek./

A Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti el az értékbecslést. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmezőnek kell viselnie, így akkor is, ha az ügylet a vételi ajánlatot tevő fél elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár képviselő-testületi határozatba foglalt módosítására. A kérelmező vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben a forgalmi értékbecslés a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.

Az értékesítéssel kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslések elkészültét követően kerülhet sor.

A döntés az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 8. § (1) bek. f) pont/

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az értékesítéshez telekalakítási eljárás lefolytatása is kapcsolódik, a döntés-előkészítési eljárás erre vonatkozó speciális szabályai külön menüpontban (ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓK menüpontban a MEGOSZTÁSSAL VEGYES ÜGYLETEK) találhatóak.

 

ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓ ÖNKORMÁNYZATI INGYENES TULAJDONBA ADÁS IRÁNTI KÉRELMEKKEL KAPCSOLATBAN:

A Magyar Állam tulajdonába és az Agrárminisztérium tulajdonosi joggyakorlása alá tartozó földrészletek térítésmentes önkormányzati tulajdonba adása

A Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az Agrárminisztérium (a továbbiakban: AM) mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli. A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításáról az AM gondoskodik, melynek részletes szabályait az Nfatv., valamint a végrehajtási rendeletei tartalmazzák.

Az Nfatv. a Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlan tulajdonjogának térítésmentes átruházására az alábbi esetekben ad lehetőséget:

• Az Nfatv. 21. § (5) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalapba tartozó, önálló helyrajzi számon nyilvántartott útnak, ároknak, csatornának és töltésnek az ezen ingatlanok fekvése szerinti települési (fővárosban a kerületi, illetve a fővárosi önkormányzat által közvetlenül igazgatott terület tekintetében a fővárosi) önkormányzat részére történő térítésmentes tulajdonába vagy használatba adásáról az AM és az érintett önkormányzat szerződést köthet.
• Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet a földrészlet fekvése szerinti önkormányzat részére ingyenesen tulajdonba adható
  1. temető létesítése és bővítése céljából,
  2. abban az esetben, ha az 5 hektárt meg nem haladó méretű földrészlet a kérelem benyújtását megelőző 3 évben hasznosítatlan vagy kizárólag megbízási szerződéssel hasznosított volt.
  3. törvényben vagy törvény felhatalmazása alapján kiadott jogszabályban foglalt feladatai elősegítése, továbbá a kisajátításról szóló törvényben megjelölt, a kisajátítást megalapozó közérdekű cél megvalósítása érdekében.

Nincs jogszabályi lehetőség ingyenes önkormányzati tulajdonba adásra a következő esetekben:

• védett természeti terület jogi jelleggel rendelkező állami tulajdonú ingatlan /a természet védelméről szóló 1996. évi LIII. törvény 68. § (8) bekezdés a) pont/;
• ha az állam 1/1 arányú tulajdonában álló ingatlan az Országos Erdőállomány Adattárban nyilvántartott erdőt érint /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény)/;
• ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlantulajdon természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./;

Amennyiben a tulajdonba venni kívánt földrészlet jelenleg haszonbérlet útján hasznosított, annak térítésmentes tulajdonba adása nem megoldható.

Nemzeti vagyon tulajdonjogának ingyenes átruházása esetén a tulajdonjogot megszerző félnek - az állam kivételével - eleget kell tennie a következő feltételeknek:

1. a nemzeti vagyoni körből ingyenesen tulajdonba adott ingatlant a tulajdonjog megszerzésétől számított 15 évig nem idegenítheti el, és a juttatás céljának megfelelően köteles hasznosítani, valamint állagát megóvni;
2. az átruházott vagyon hasznosításáról évente beszámol a vagyont átadó szervezet felé.

Az ingyenesen tulajdonba adott ingatlanon a törvény erejénél fogva 15 évig elidegenítési tilalom áll fenn. Az elidegenítési tilalomnak az átruházó javára szóló ingatlan-nyilvántartásba történő feljegyzését a tulajdonjog bejegyzése iránti kérelem benyújtásával egyidejűleg a vagyont átruházó szerv kérelmezi. /a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (a továbbiakban: Nvtv.) 13. § (4)-(5) bek./

Amennyiben megállapítást nyer, hogy a célhoz kötött hasznosításra vonatkozó törvényi előírásnak részben vagy egészben a tulajdont szerző fél nem tesz eleget, köteles a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig a jogsértő állapotot megszüntetni. A jogsértő állapot megszüntetésére szabott határidő elmulasztása esetén köteles az átadási megállapodásban rögzített forgalmi értéknek a kötelezettség megsértésének napjától számított mindenkori jegybanki alapkamattal növelt összegét a vagyont átadó szervezet felszólítására, az abban meghatározott határidőig nemteljesítési kötbérként megfizetni. /Nvtv. 13. § (7) bek./

A vagyont átadó szervezet a jogsértő állapot határidőre történő megszüntetésének elmulasztása esetén a nemteljesítési kötbér követelése helyett az ingyenes tulajdonjog átruházást eredményező szerződéstől elállhat. /Nvtv. 13. § (8) bek./

 

Térítésmentes önkormányzati tulajdonba adás iránti kérelmek benyújtása:

A kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető az Agrárminisztérium weboldalának DOKUMENTUMTÁR menüpontjából. A kérelem érdemi elbírálásához szükséges a formanyomtatvány hiánytalan kitöltése és az abban foglalt, kötelezően csatolandó mellékletek benyújtása.

A formanyomtatványon benyújtott kérelemhez az alábbi mellékleteket kell csatolni:

• az önkormányzat térítésmentes tulajdonba adás iránti szándékát, a konkrét ingatlan megnevezését, a tulajdonszerzési célt, valamint az intézkedésre és a szerződés aláírására jogosult személy megnevezését és meghatalmazását magában foglaló Képviselő-testületi határozatot;
• az Nfatv. 22. § bb), illetve bc) pontja alapján történő tulajdonszerzés esetén a tulajdonszerzési cél részletes bemutatását/alátámasztását tartalmazó dokumentumot;
• a hatályos településrendezési terv és helyi építési szabályzat kivonatát, amelyen a kérelmezett ingatlan és annak övezeti besorolása beazonosítható, ezek hiányában nyilatkozatot arról, hogy a kérelmező önkormányzat ezen településrendezési eszközökkel nem rendelkezik;
• amennyiben a tulajdonba venni kívánt földrészlet vagyonkezelés útján hasznosított, a vagyonkezelő kifejezett nyilatkozatát arról, hogy a tervezett ügylethez és a vagyonkezelési szerződése részleges módosításához, megszüntetéséhez hozzájárul;
• amennyiben a kérelemmel kapcsolatos eljárás során az önkormányzat meghatalmazott képviselő útján jár el, úgy a képviseleti jogot megalapozó, írásba foglalt meghatalmazást.

 

Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés ba) pontja szerinti, temető létesítése és bővítése céljára történő tulajdonba adás estén az alábbi dokumentum benyújtása is szükséges, melynek beszerzésére az AM hozzájárulásának birtokában kerülhet sor:

• a temető céljára a tulajdonba adás feltétele az ingatlanügyi hatóság által a termőföld más célú hasznosításának, illetve erdő művelési ágú földrészlet esetén az erdészeti hatóság által erdő igénybevételének engedélyezéséről hozott jogerős véglegessé vált határozata. /Nfatv. 22. § (2) bek./

A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés nem köthető azzal, aki

• csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
• tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
• az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik;
• állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
• az AM-mel szemben – a Nemzeti Földalapot érintő –60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik.

/Nfatv. 19. § (1) bek./

 

A térítésmentes tulajdonba adási kérelmekkel kapcsolatos döntés-előkészítési eljárás:

A térítésmentes tulajdonba adási ügylet az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:

• a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához /Nfatv. 23. § (2) bek., a Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 3. § (1) bek./;
• a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához /Korm. rendelet 1. § (2) bekezdés i) pontja, 3. § (2) bek./;
• a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő földrészlet tulajdonjogának bármely jogcímen történő átruházásához, továbbá az olyan jogügylethez, melynek alapján a nemzeti vagyon körébe tartozó műemlék tulajdonjoga átruházásra kerül /Korm. rendelet 3. § (4) bekezdése, a magyar építészetről szóló 2023. évi C. törvény 126. § (1) bekezdés a) pontja/;
• a vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha a tulajdonátruházó szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül.

Amennyiben a vagyonkezelő Erdészeti Társaság, úgy a fennálló vagyonkezelési szerződésének részleges megszüntetéséhez a tulajdonosi jogait gyakorló miniszter alapítói határozatának kiadása szükséges.

Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, úgy a vagyonkezelési szerződés vagyonkezelő általi rendes felmondással vagy közös megegyezéssel történő megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. /Korm. rendelet 43. § (6) bek., FM utasítás 3. § (2) bek./

A döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett földrészlet forgalmi értékbecslését. A döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. /Korm.rendelet 4. § (2) bek./

A Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértő végezheti el az értékbecslést. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmezőnek kell viselnie, így akkor is, ha az ügylet az ajánlatot tevő fél elállása következtében eredménytelenül zárul, ezért a szakértő az értékbecslés ellenértékét tartalmazó számlát közvetlenül a kérelmezőnek küldi meg.

A tulajdonba adással kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslés elkészültét követően kerülhet sor.

A döntés az Nfatv. 21. § (5) bekezdése alapján történő tulajdonba adás esetén az AM hatáskörébe tartozik, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 8. § (1) bekezdés f) pont/

Az Nfatv. 22. § (1) bekezdés b) pontja szerinti tulajdonba adásról az NFK javaslata alapján a Kormány nyilvános határozattal dönt. /Nfatv. 22. § (3) bek./

Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben a térítésmentes tulajdonba adáshoz telekalakítási eljárás lefolytatása is kapcsolódik, a döntés-előkészítési eljárás erre vonatkozó speciális szabályai külön menüpontban (ÁLTALÁNOS TÁJÉKOZTATÓK menüpontban a MEGOSZTÁSSAL VEGYES ÜGYLETEK) találhatóak.

 

---

Kapcsolódó dokumentumok: