Pályázatok
Eljárások
Egyéb
A MAGYAR ÁLLAM TULAJDONÁBA ÉS AZ AGRÁRMINISZTÉRIUM MINT A NEMZETI FÖLDALAP KEZELÉSÉÉRT FELELŐS SZERV TULAJDONOSI JOGGYAKORLÁSÁBA TARTOZÓ FÖLDRÉSZLETEK ÉRTÉKESÍTÉSE
2024. június 1. napjától a Nemzeti földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. tv. (a továbbiakban: Nfatv.) 3. § (1) bekezdése értelmében a Nemzeti Földalap felett a Magyar Állam nevében a tulajdonosi jogokat és kötelezettségeket az agrárpolitikáért felelős miniszter az általa vezetett minisztérium, az Agrárminisztérium (a továbbiakban: AM), mint a Nemzeti Földalap kezeléséért felelős szerv útján gyakorolja. A Nemzeti Földalappal kapcsolatos polgári jogviszonyokban az államot – törvény eltérő rendelkezése hiányában – az AM képviseli.
A Magyar Állam tulajdonába és a Nemzeti Földalap vagyoni körébe tartozó ingatlanok tulajdonjogának átruházására főszabály szerint nyilvános pályázat vagy árverés útján történő eladás során kerülhet sor /a Nemzeti Földalapról szóló 2010. évi LXXXVII. törvény (a továbbiakban: Nfatv.) 18. § (1) bekezdés a) pont/.
Kivételt képeznek a 10 hektár állami tulajdonú térmértéket meg nem haladó földrészletek, amelyekre nyilvános pályáztatás vagy árverés mellőzésével köthető adásvételi szerződés. /Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pont/.
Nincs jogszabályi lehetőség az értékesítésre az alábbi esetekben:
a nemzeti vagyonról szóló törvényben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű nemzeti vagyonként meghatározott védelmi és közjóléti elsődleges rendeltetésű, az állam tulajdonában álló erdő, valamint a gazdasági elsődleges rendeltetésű, természetes erdő, természetszerű erdő és származék erdő természetességi állapotú, az állam tulajdonában álló, 5 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő erdő a kincstári vagyon részét képezi, tehát forgalomképtelen. /az erdőről, az erdő védelméről és az erdőgazdálkodásról szóló 2009. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Erdőtörvény) 8. § (1) bek./;
az állam kizárólagos tulajdonában álló, gazdasági elsődleges rendeltetésű,10 hektárnál nagyobb, természetben összefüggő, átmeneti erdő, kultúrerdő és faültetvény természetességi állapotú erdő esetében /Erdőtörvény 8. § (4) bek. /;
ha az állami tulajdonú, beépítetlen ingatlan természetes vizek parti sávját érinti /a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 23. § (1) bek./
Az egyedi vételi kérelem alapján induló eljárásokkal összefüggésben az alábbiakra hívjuk fel szíves figyelmüket.
Az állami feladatok hatékonyabb ellátása érdekében az Agrárminisztérium az értékesítési eljárások egységesítése, az egyedi úton benyújtott vételi ajánlatok adminisztrációja és értékelésének gördülékenyebbé tétele érdekében az Nfatv. 21. § (3a) bekezdés b) pontja alapján a Nemzeti Földalapba tartozó, 10 hektár térmértéket meg nem haladó nagyságú földrészleteket elsődlegesen – de nem kizárólagosan - nyilvános pályáztatás, illetve árverés mellőzésével, hirdetmény közzétételével, tömbösítve tervezi eladásra meghirdetni.
Az állami tulajdonban lévő termőföldvagyonnal való ésszerű, és a földbirtok-politikai céloknak megfelelő gazdálkodás szem előtt tartása mellett a hirdetményes értékesítési portfólió összeállítása folyamatosan történik. A hirdetmény és az értékesítésbe vont ingatlanok listája a https://foldalap.am.gov.hu/felhivasok oldalon válik elérhetővé, a vételi ajánlatok benyújtásának és elbírálásának menetéről szintén ezen az oldalon tájékozódhatnak.
A következő hirdetmény megjelenése 2025. II. negyedévének elején várható, mely közzététel pontos időpontjáról a későbbiekben honlapunkon bővebb információt teszünk közzé.
A továbbiakban vételi kérelem az erre a célra kialakított formanyomtatványon nyújtható be, mely letölthető innen.
A beérkezett vételi ajánlat (kérelem) nyilvántartásba vételre kerül, amelyben a feltüntetett földrészlet értékesíthetőségének vizsgálatát követően - az előzőekben említettek alapján - várhatóan a következő hirdetményes értékesítés keretében kerül közzétételre, amely eljárás során szükséges a vételi ajánlat ismételt benyújtása. A nyilvántartásba vett kérelmező a hirdetmény időpontjáról tájékoztatás kap.
Magánszemély vételi kérelmet nyújthat be a mező- és erdőgazdasági földek forgalmáról szóló 2013. évi CXXII. törvény (a továbbiakban: Földforgalmi törvény) hatálya alá tartozó, földnek minősülő ingatlanra, valamint művelésből kivett földrészletre egyaránt, az alábbiak figyelembevételével:
Föld tulajdonjogát főszabályként csak földművesnek minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 10. § (1) bekezdés/
A földművesnek nem minősülő belföldi természetes személy és tagállami állampolgár akkor nyújthat be kérelmet állami tulajdonú föld tulajdonjogának megszerzésére, ha a birtokában álló föld területnagysága a megszerezni kívánt föld területnagyságával együtt nem haladja meg az 1 hektárt. /Földforgalmi törvény 10. § (2) bekezdés/
Külföldi természetes személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bekezdés a) pont/
Jogi személy csak művelésből kivett területre vonatkozóan nyújthat be vételi kérelmet, tekintettel arra, hogy jogi személy föld tulajdonjogát nem szerezheti meg. /Földforgalmi törvény 9. § (1) bekezdés c) pont/
Önkormányzatok vételi kérelmével kapcsolatos szabályok külön menüpontban találhatók.
A Nemzeti Földalapba tartozó földrészlet hasznosítására irányuló szerződés, így adásvételi szerződés sem köthető azzal, aki
csőd- vagy felszámolási eljárás, végelszámolás, önkormányzati adósságrendezési eljárás alatt áll;
tevékenységét felfüggesztette vagy akinek tevékenységét felfüggesztették;
az adózás rendjéről szóló 2017. évi CL. törvény 7. § 34. pontja szerinti, hatvan napnál régebben lejárt esedékességű köztartozással rendelkezik
állami vagyon hasznosítására irányuló korábbi - három évnél nem régebben lezárult - eljárásban hamis adatot szolgáltatott;
az Agrárminisztériummal szemben – a Nemzeti Földalapot érintő – 60 napot meghaladó lejárt tartozással rendelkezik./Nfatv. 19. § (1) bek./
Amennyiben a kérelmező nevében képviseletre jogosult személy jár el (Ptk. 3:29-3:30. §, 6:11. §), a képviseleti jogot igazoló dokumentumot a vételi ajánlathoz csatolni kell az alábbiak szerint:
jogi képviselő vagy egyéb meghatalmazott esetében írásba foglalt meghatalmazás,
cselekvőképességet kizáró vagy korlátozó gondnokság esetén a gyámhatóság határozata a gondnok kirendeléséről,
ha a jogi személy kérelmező törvényes képviseletét nem az elektronikus cégnyilvántartásban nyilvántartott vezető tisztségviselő látja el, akkor kell a képviseletet biztosító dokumentum csatolása (a jogi személy létesítő okirata, szervezetére és működésére vonatkozó belső szabályzata, vagy az eljárásra feljogosító egyedi aktus).
A földterület értékesítése az alábbi esetekben a feladatköre által érintett miniszter hozzájárulásához kötött, melynek beszerzéséről az AM gondoskodik:
a természetvédelemért felelős miniszter egyetértése szükséges a védett természeti terület és Natura 2000 területnek minősülő földrészlet tulajdonjogának átruházásához;
a vízügyi igazgatási szervek irányításáért felelős miniszter egyetértése szükséges a vízvédelmi terület eladásához;
a kulturális örökség védelméért felelős miniszter egyetértése szükséges a védetté nyilvánított régészeti lelőhelyre és a régészeti védőövezetre kiterjedő illetve műemléknek minősülő földrészlet eladásához;
az erdőgazdálkodásért felelős miniszter egyetértése szükséges az Erdőtörvény 8. § (5) bekezdésében meghatározott földterület eladásához.
A vagyonkezelői jog alatt álló földrészlet tulajdonjoga akkor ruházható át, ha az adásvételi szerződés megkötése előtt a vagyonkezelési szerződés megszüntetésre kerül, ezért a vagyonkezelő előzetes hozzájáruló nyilatkozatát a tervezett ügylethez a kérelmezőnek kell beszereznie és azt a vételi ajánlathoz csatolni kell. Ha a vagyonkezelő központi költségvetési szerv, a vagyonkezelési szerződés megszüntetéséhez a központi költségvetési szervet irányító vagy felügyelő szerv egyetértése szükséges. /A Nemzeti Földalapba tartozó földrészletek hasznosításának részletes szabályairól szóló 262/2010 (XI.17.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Korm. rendelet) 4. § (3) bek., 43. § (6) bek./
Az értékesítés útján történő hasznosításra vonatkozó döntés megalapozásához el kell végeztetni az érintett ingatlan forgalmi értékbecslését. Az eladásra vonatkozó döntés az értékbecslés elkészültét követően, az értékbecslésben rögzített érvényességi időn belül hozható meg. Az értékbecslésben megállapított forgalmi értéknél alacsonyabb ellenértéket az adásvételi szerződésben megállapítani nem lehet. /Korm. rendelet 4. § (2) bek./
Az ingatlan értékbecslésének – a Korm. rendelet 4/A. §-ában meghatározott, az agrárgazdasági és agrár-vidékfejlesztési szakértői névjegyzékben az értékbecslési szakterületnek megfelelő ágazati szakértői jogosultsággal rendelkező szakértővel történő – megrendeléséről az AM felhívására a kérelmező gondoskodik, de van lehetőség arra, hogy a kérelmező erre irányuló nyilatkozata alapján és költségviselése mellett a megrendelés felől az AM intézkedjen. A szakértői vélemény elkészítésének díját a kérelmező köteles viselni.
Az ingatlan forgalmi értékének meghatározásakor a Korm. rendelet 4. § (2) bekezdése alapján elkészített forgalmi értékbecslés mellet az AM vagyon-nyilvántartásában rögzített könyv szerinti érték is figyelembe vételre kerül. Amennyiben a vételi ajánlatban megjelölt ajánlati ár az értékbecslés szerinti forgalmi értéket, vagy az AM által nyilvántartott könyv szerinti értéket nem éri el, a vételi ajánlatot az AM nem tudja elfogadni, ebben az esetben lehetőség van az AM felhívása alapján az ajánlati ár módosítására. A kérelmező vételi ajánlatához kötve van, így amennyiben a forgalmi értékbecslés, vagy a könyv szerinti érték a vételi ajánlattal érintett ingatlan forgalmi értékét az ajánlati árnál alacsonyabb összegben állapítja meg, a vételár a vételi ajánlatban megjelölt összeg marad.
Az értékesítéssel kapcsolatos végső döntéshozatalra a szükséges dokumentumok benyújtását, a hozzájáruló nyilatkozatok beszerzését, valamint az értékbecslések elkészültét követően kerül sor. A döntés az AM Szervezeti és Működési Szabályzatában foglalt szerint kerül meghozatalra, amennyiben azonban a jogügylet tárgyát képező földrészlet vagy földrészletek együttes értéke eléri az 5 millió forintot, a döntéshozatalra a Birtokpolitikai Tanács lesz jogosult. /Nfatv. 7. § (1) bek. d) pont, 8. § (1) bek. f) pont/
Amennyiben a vételi ajánlatot tevő nem első helyen álló elővásárlási jogosult, úgy a benyújtott vételi ajánlatot, illetve a megkötött adásvételi szerződést más elővásárlási jogosultakkal is meg kell ismertetni, amiről az AM gondoskodik az adás-vételi és a haszonbérleti szerződés hirdetményi úton történő közlésére vonatkozó eljárási szabályokról szóló 474/2013. (XII. 12.) Korm. rendelet, valamint az egyéb jogszabályi rendelkezések alapján.
A vételi ajánlatot tevő elővásárlási rangsorban betöltött helyének vizsgálata érdekében a vételi ajánlathoz csatolni kell az elővásárlási jogosultság fennállását igazoló dokumentum(ok) másolatát.
Felhívjuk a figyelmet, hogy amennyiben az értékesítéshez telekalakítási eljárás lefolytatása is kapcsolódik, a döntés-előkészítési eljárás erre vonatkozó speciális szabályai külön menüpontban találhatóak.
Kapcsolódó dokumentumok:
